A mindenki számára jól ismert, már feleslegessé vált nyomtató-fénymásoló papírba lehel új életet egy magyar startup. A papírt összegyűjtik és feldolgozzák, virágmagokkal, fűszernövények magjaival keverik össze, és bonbon formákká alakítják. Innen is a nevük: Seed Bonbon vagyis magbonbon.

A kis formák -  melyeket elsőre sokan valódi édességnek, szappannak, fürdőgolyónak és más hasonló finomságnak gondolhatnánk-, nemcsak egyfajta papír újrahasznosítási eljárás végtermékei, hanem örömszerző ajándékok. De hogyan? A magbonbonokat díszes csomagolásban bármilyen alkalomra ajándékozhatjuk, és aki kapja, ha virágföldbe ülteti a kis formákat, azok meghálálva a törődést, élő, igazi növényként születnek újjá.

A kis budapesti vállalkozás fontosnak tartja a környezet védelmét, ezért nemcsak maga a termék, hanem a gyártási folyamat, a szállítás, csomagolás is a lehető legkímélőbb eljárással készül. Ráadásul minden egyes darabot kézzel formáznak, ami nem kis teljesítmény és hozzáadott érték. :)

A közelgő Anyák napjára különleges, egyedi ajándék, főleg, ha anyukánk szereti is a növényeket.

Fotók: Seed Bonbon (Facebook, weboldal)

Egy szuper válogatást gyűjtöttem össze, amivel pénztárcakímélő módon lehet nagyon ütős, ízléses és természetes csomagolást készíteni. CD-ket, könyveket, dobozokat, de igazából akármit érdemes ebben a stílusban csomagolni.

Én a százforintos boltban vettem 5 ív natúrpapírt 500 Ft körüli áron, ami bőven elég lesz az idei évre. Évek óta felhalmozott szalagokkal, zsinórokkal, a gyerekek szedte tobozokkal, a paradicsom kötözésre használt raffiával és juta zsinórral, egy-egy gombbal csodákat lehet alkotni.

Az újrahasznosítás és a tárgyak kreatív újra felhasználása ma már egyre nagyobb szerepet tölt be a dizájn termékek megalkotásakor, legyen szó ipari formatervezésről vagy éppen kézműves ékszerekről. Vannak klasszikus és elég meghökkentő újrahasználati formák, legutóbb például olyan ékszereket láttam, amelyek viharkárt szenvedett fák letört ágaiból készültek…

De most maradjunk a minden háztartásban porosodó műanyag CD toknál. Rakosgatjuk ide-oda, megvan, ugye? Az I love recycling azonban meglátta a lehetőséget ebben a mindenki által ismert anyagban, és új lelket öntenek a megunt CD tartókba.

Egy csomó féle (kb. 20 féle)  dizájnban készítenek havi felosztású naptár lapokat, melyeket egy apró művelet után, az immár asztali naptártartóként funkcionáló tokba helyezhetünk.

Így aztán új értelmet nyer a naptár és a CD tok fogalma. Egy menő asztali CD naptár art deco stílusban vagy éppen cuki nyuszikákkal és baglyokkal? Vagy egy színezhető mandalás verzió? Netán természetfotókat néznél évközben az asztalodon? Érdemes körülnézni az oldalon, mert az árak is elég jók (1490-1990 Ft), ráadásul lehetőség van választani, hogy saját CD tokunkba tesszük majd a naptárt, vagy kérünk hozzá CD tokot, ami elvileg direkt erre a célra készül.

Fenntartható dizájn?

A naptár készítő fontosnak tartják a környezet védelmét, ezért a naptár lapjait zöld nyomdával gyártják, amely karbonsemlegesen működik, növényi festékeket használ és újrahasznosított papírt.

Mindezekről tanúsítványt is adnak, tehát ha olyan barátunk, rokonunk van, aki szereti az igazi környezetbarát termékeket, melyek ráadásul jól néznek is ki, akkor ez egy jó választás lehet.

Milánóban már bizonyított a Bosco Verticale, vagyis az a két lakótorony, amelyek minden szintjére dús növényzetet terveztek, ezzel is élhetőbbé téve a környezetet. A 2014-ben átadott milánói épületegyüttes ma már bekerült a turisták kedvelt látványosságai közé, és nemzetközi szinten is elismerően beszélnek róla építészek és a fenntarthatóság hívei. A két épületen összesen 730 fát, körülbelül ötezer alacsony növésű cserjét és több ezer tő egyéb talajtakaró növényt helyeztek el, ami nemcsak, hogy nagyon látványos és szebbé teszi a városképet, hanem a levegő tisztításába is besegít.

A milánói Bosco Verticale már bizonyított a Porta Nuova városrész szomszédságban.

Újpest lehet az első magyar vertikális lakópark otthona

A Metrodom ingatlanfejlesztő Panoráma lakópark néven futó tervei szerint jövő tavasszal kezdődik meg az a beruházás, amelynek keretében az újpesti Szent István tér és a Duna közé, az egykori bőrgyár területén található üres telken megvalósulhat 2019 év végére az első hazai "Bosco Verticale". A 17 emeletes lakóházakban összesen 650 lakás, iroda és üzlethelyiség lesz kialakítva.

Az újpesti zöld toronyépületek látványtervei

A tervezésnél a milánói példát vették alapul, becsléseik szerint két-három év kell majd ahhoz, hogy a házak látványosan bezöldüljenek. A növények gondozását ipari alpinisták bevonásával végzi a működtető, ezzel is biztosítva, hogy a növények megfelelő szakértelem mellett növekedjenek, és levegyék a terhet a lakók válláról. Mindezek mellett a lakásokat smart home technológiával ruházzák fel, így például a fűtést és az elektromos készülékeket okostelefonokról is szabályozhatják a lakók, akár otthon, akár távolról. Ez is lehetővé teszi az energiahatékonyságot, ezáltal pedig a környezeti terhelés csökkentését.

A GfK legfrissebb étkezési szokásokat kutató tanulmánya az egészségtudatosságnak a táplálkozási szokásokra vonatkozó vetületét vizsgálja. Az 1989 óta rendszeresen megjelenő elemzésből kitűnik a fogyasztói attitűdök változása, miszerint a korábban trendinek mondott egészségtudatosság valódi trenddé kezd válni. Egyre többen figyelnek – legalább alkalmanként – az ideális testsúly megtartására, illetve elérésére étkezéskor és a táplálkozási gyakorlatban is érvényre jutott a „többször keveset” elv.

Egyre több szó esik arról, hogy növekvő mértéket ölt Magyarországon a túlsúlyosság, amely számos egészségügyi következménnyel jár. Márpedig a túlsúly legnagyobbrészt – a rendszeres testmozgás mellett - a táplálkozási szokásoktól, így – egyebek mellett – az étkezési alkalmak számától, a bevitt élelmiszerek minőségétől és mennyiségétől függ. Az alábbi ábra szemléletesen mutatja, mekkora átalakuláson ment át a magyar fogyasztóknak az ideális testsúly elérése irányába tanúsított magatartása:

A grafikon tanúsága szerint tehát 25 év alatt megfeleződött azok aránya, akik soha nem figyelnek arra, mit esznek és ezzel elértünk oda, hogy négyből 3 magyar figyel az elfogyasztott ételek testsúlyra gyakorolt hatására.

„Úgy tűnik, mintha 25 év elteltével elindult volna egy lassú, ám biztos változás a táplálkozási szokásokban és talán a túlsúly, talán a táplálkozás által is befolyásolt megbetegedések elkerülése végett a lakosság is a tettek mezejére lépett. Köszönhető ez vélhetően az egyre erősödő egészségkommunikációnak, illetve az internethez való széleskörű hozzáférésnek” – jelzi Csillag-Vella Rita, a GfK cégvezetője. „Az adatokat elemezve azt láthatjuk, hogy az általános étkezési gyakorlatba átment a többször keveset elv, egyre többen fordulnak az egészséges élelmiszerek, így zöldség és gyümölcs, teljes értékű gabonák, halak felé, valamint bekerült a köztudatba az elégséges folyadékbevitel szükségessége” – világít rá a tendenciákra a szakember.

Az adatok azt tükrözik, hogy a táplálkozási szokásokban megjelent a többször keveset elv. Ennek az elvnek a mentén a napi étkezések száma átlagosan háromról négyre nőtt 1989 és 2016 között. A folyamat hátterében az áll, hogy emelkedett a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya, így a 25 évvel ezelőtti helyzethez képest 28 százalékkal többen legalább alkalomszerűen tízóraiznak, 34 százalékkal többen pedig legalább alkalomszerűen uzsonnáznak.

Az egyes élelmiszerkategóriák fogyasztásában is szemmel látható változások következtek be a 2007 és 2016 között eltelt 10 éves időszakban.

Így például mérséklődött az édességfogyasztás gyakorisága: 18 százalékkal kevesebben esznek naponta, hetente, vagy éppen hetente többször tortákat és süteményeket, 15 százalékkal csökkent az édes kekszeket és rágcsálnivalókat ugyanilyen rendszerességgel fogyasztók aránya. A csokoládéval magukat gyakran kényeztetők aránya is 10 százalékkal mérséklődött.

Ezzel szemben a zöldséget, gyümölcsöt és salátákat naponta fogyasztók köre bővült: a zöldség esetében 22 százalékról 38 százalékra, a gyümölcs esetében 36-ról 46 százalékra.

A kenyér- és péksütemény-fogyasztás pedig eltolódni látszik a teljes kiőrlésű gabonákból készült, egykor „reform” jelzővel illetett termékek irányába. A fehér kenyeret naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya a 2007. évi 76 százalékról 61 százalékra csökkent, mindeközben a barna kenyeret előnyben részesítők köre 34 százalékról 50 százalékra bővült. A 2007-ben rögzített 15 százalékkal szemben idén immár 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy naponta vagy hetente többször is eszik müzlit vagy gabonapelyhet. Megváltozott az egyes kenyértípusok iránti kereslet is azok teljes kenyérforgalomból való részesedésük változása alapján: rozskenyérből 66 százalékkal, míg teljes kiőrlésű kenyérből 94 százalékkal vásároltak többet a háztartások 2016-ban 2007-hez képest.

Ha nem is sokkal, de nőtt a halat legalább hetente fogyasztók aránya: míg 2007-ben a megkérdezettek 17, addig 2016-ban már 22 százaléka számolt be arról, hogy hetente legalább egyszer hal kerül az asztalra. A szárnyasokat, marhát és sertést fogyasztók arányában számottevő változás nem következett be.

Az elégséges folyadékbevitel fontossága is átkerülni látszik a köztudatba. Egy érdekes arányszám: míg a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint 1979-ben az egy főre jutó ásványvízfogyasztás mindösszesen 2 liter/év volt, addig 2016-ban már 126 l/év. A csapvíz-fogyasztók aránya 2007 és 2016 között 60-ról 74 százalékra, az ásványvizet naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya pedig 70-ről 76 százalékra nőtt. Ásványvízből is előtérbe kerültek a mentes vizek, míg a szénsavas vizek fogyasztókat veszítettek

Forrás: Gfk

A hetvenes években, a két amerikai exhippi, Ben Cohen és Jerry Greenfield által alapított jégkrém márka már a kezdetek kezdetén értékalapú vállalkozásként működött. A klíma védelme, a társadalmi egyenlőség kérdése az alapítók szeme előtt mindig is ott lebegett, s ezen elvek akkor sem sérültek, amikor eladták jogaikat az Unilevernek.

A Ben&Jerry's jégkrémek alapanyagainál előnyt élveznek a fair trade, méltányos kereskedelemből származó összetevők, van olyan termék, amelynek fő alkotóelemét, a csokoládé browniet fogyatékkal élőket foglalkoztató pékségből vásárolják, kiálltak a melegházasság mellett, dolgozóik az átlagnál sokkal jobb körülmények között dolgoznak, számos társadalmi projektet támogatnak. És még lehetne sorolni szociális érzékenységüket.

Az is dicséretes, hogy 2007 óta a cég európai gyártása karbonsemlegesnek mondható, megújuló energiaforrás-projekteket támogatnak kompenzációként. Ismert az is, hogy a Ben&Jerry'snél dolgozóknak kötelező repülőjegy vásárlásukkor kiegészítő Climate-Ticketet is venni, amivel ellensúlyozzák a nagy mennyiségű CO2-kibocsátással járó repülőútjukat.

Egy ilyen szellemiségben irányított vállalatnál tehát nem meglepő, ha  Donald Trump megválasztását nem hagyják szó nélkül. És mindezt úgy teszik, ahogy hozzájuk illik. Stílusosan.

Az ökológiai szemléletű tervezés más néven öko-design, a termékek előállítási és gyártási technológiáin túl olyan szempontokat is megfogalmaz, hogy a csomagolás anyag felhasználása és design megoldása minél kevésbé károsítsa és terhelje a környezetet. Mivel a vásárolt termékek csomagolása többnyire szeméttelepeken landol, ezért ezt a szemléletet a fogyasztók is egyre fontosabbnak tartják.
Ennek hatására a gyártók tervezési iránya is változni látszik, hiszen pozitívabb megítélést kap egy termék, ha csomagolása fenntartható. Viszont még nem tartunk ott, hogy a szemlélet minden gyártónak kiemelt szempontja lenne. Ennek oka, hogy a gyártók többségének az újrahasznosított alapanyagokból készült csomagolások nem jelentenek egyebet a silány minőségű, rossz kinézetű termékeknél, pedig a környezettudatos tervezés során az újrahasznosított anyagok használata lehet esztétikus és vonzó is.

Erre kiváló példa a Spanyol, Viajes De Un Catador borklub saját bag-in-box innovatív csomagolása melybe nyolc különböző bort töltenek. A gyártó számára fontos volt a funkcionalitás, hogy legyen környezetbarát, hogy a termék kitűnjön a tömegből, és hogy egy zöld design csapat tervezze.

Egy kis víz, néhány csipet fekete bors, és egy titkos hozzávaló kell csak, hogy látványos trükkel kápráztassuk el a be nem avatottakat. Vigyázat! Ha lehull a lepel a titokról, mindenki ki akarja próbálni. Elő hát a fűszerekkel, kísérletezzünk!

Egy amerikai dizájner, Nicholas Heckaman különleges gyűrűket készít. Olyan régi pénzérmeket gyűjt össze, amelyek jól néznek ki, és piaci értékük nem túl magas, így nem sajnálja újrahasznosítani őket. Ezekből az érmékből készít egyedi, antik hatású gyűrűket, jegygyűrűket.

A kanadai, japán, új-zélandi, amerikai múlt századi fémpénzek mellett találni német márkából, 1872-ből való francia frankból van éppen olasz lírából készült gyűrűket is, s ezek feliratai az új gyűrűkön is jól látszik, megőrizve így a kor szellemét, nagyon izgalmas, érdekes alkotások születnek. Most olyan 70 körül jár a The Ring Tree névre keresztelt kollekció darabjainak száma, és az árak kb. 6000 Ft-nak megfelelő összegtől indulnak. Az Etsy-n lehet megvásárolni őket különböző méretekben.

További képeket a The Ring Tree Facebook oldalán lehet nézegetni.

Két éve egy mezőgazdasági konferencián hallottam először a precíziós gazdálkodásról (most meg már ott tartunk, hogy nemrég egész napos konferenciát szerveztek a precíziós gazdálkodásnak – PreGa konferencia), s ámulattal hallgattam, ahogy egy gazda arról mesélt, hogy egy laptopon centire látja, földjének melyik részén van szükség éppen gyomirtóra vagy valamilyen kártevő elleni védelemre, és hol nem kell beavatkozni, mert semmi gond nincs. Hogy ezek az adatok a gyakorlatban mit jelentenek? Ennek a gazdának csúcstechnológiás infokommunikációs eszközökkel, szoftverekkel felszerelt gépei vannak, amelyek a mért és kiértékelt adatok alapján lényegében maguktól (persze a gazda tudtával) odamennek a problémás területre, és a megfelelő szerrel és mennyiséggel lekezelik. A naprakész és nagyon egzakt információkból egy jó agrár szakember örömmel olvassa ki a teendőket. Ehhez azonban kell, hogy a gazdák is tartsák a lépést a nyugaton már jól ismert módszerrel és a technológiai lehetőségekkel, nem elég csupán a megszokásokra hagyatkozni, hiszen ma már a fogyasztói igényekre és a környezetvédelemre is kiemelt hangsúlyt kell fektetni.

Miért szeretjük a precíziós gazdálkodást?

• Nagyon fontos érv, hogy ez a gazdáknak is jó, hiszen jelentős pénzt spórolhatnak azzal, hogy a modern informatikai rendszereknek köszönhetően képesek egy termőterület adottságait, aktuális helyzetét feltérképezni és különféle szempontok szerint kielemezni. Kezdve azzal, hogy szinte szemenként, nyílegyes sorokban szórja ki a gép a vetőmagot, és nem nagyjából vagy rosszabb esetben össze-vissza, de a műtrágyát és a növényvédő szereket sem mindenhova, hanem célirányosan és a helyzetnek megfelelően lehet kihordani. Ezzel kevesebb vetőmagot kell venni, kevesebb műtrágyára és növényvédő szerre van szükség. De még gázolajból is kevesebb fogy, hiszen lehet, hogy az adatok azt jelzik, hogy csak pár négyzetméteres földterületen kell kezelni a táblát, s nem kell az egész földet lekezelni.
• Időt lehet spórolni a tervezésnél, az elemzéseknél, mert a mérőeszközök, programok elvégzik a műveletek jó részét. A jó gazda pedig megérdemli, hogy egy hosszú nap után kipihenje magát.
• Ahol ilyen pontosan felügyelik a földeket, ott nagyobb hozamra, jobb minőségű termésre lehet számítani. Ez nagyobb bevétellel kecsegtet.

• A fogyasztói trendek azt mutatják, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, jó minőségű, egészséges élelmiszerre vágynak. Fontos az élelmiszer-biztonság, előnyben részesítjük azokat a termékeket, amelyek életciklusuk során kevés vegyszerrel találkoztak (vagy nem is találkoztak). A precíziós gazdálkodás során pedig pont azon van a hangsúly, hogy csak ott és csak annyi vegyszert kelljen használni, amely feltétlenül szükséges a jó termés érdekében.
• A fenntartható mezőgazdaság egyik feltörekvő ágáról van szó, ahol a hagyományok és a szakmai ismeretek, tapasztalatok ötvöződnek a kor legmodernebb infokommunikációs eszközeivel és gépeivel. Ezek a mai világban együttműködve lehetnek igazán versenyképesek. Itt komoly eszközök felelnek azért, hogy csak annyira kelljen beavatkozni a termesztésbe, amennyire  mindenképpen szükség van rá.

Van, ahol drónok pásztázzák a földeket, máshol a kombájnok küldik a jelet a teherhordóknak, hogy mikor jöjjenek a sor végére, hogy átvegyék a learatott gabonát, megint máshol a traktorok (szinte) maguktól végzik a munkát a rendszerbe bevitt adatok szerint. Jól felügyelt, modern rendszerről van szó, itt nem fordul elő, hogy egy régi, ósdi permetezőgép kontroll nélkül ömleszti magából a vegyszert vagy a műtrágya csak úgy, megszokás alapján kerül a földbe. 

Költséges, befektetést igénylő termesztési technológia, az biztos, de talán egyre több gazdálkodó számára elérhető cél ez a fajta gazdálkodási mód. Én drukkolok a magyar gazdáknak, hogy lássanak potenciált ebben, és megtalálják a szükséges forrásokat. Mert melyik gazda ne vágyna még több és elégedettebb fogyasztóra, több bevételre, egészséges, minőségi termésre, ráadásul ki ne szeretné példának okáért egy csodaszép John Deere-ből nézni a gabonaföld hullámzását?