Két éve egy mezőgazdasági konferencián hallottam először a precíziós gazdálkodásról (most meg már ott tartunk, hogy nemrég egész napos konferenciát szerveztek a precíziós gazdálkodásnak – PreGa konferencia), s ámulattal hallgattam, ahogy egy gazda arról mesélt, hogy egy laptopon centire látja, földjének melyik részén van szükség éppen gyomirtóra vagy valamilyen kártevő elleni védelemre, és hol nem kell beavatkozni, mert semmi gond nincs. Hogy ezek az adatok a gyakorlatban mit jelentenek? Ennek a gazdának csúcstechnológiás infokommunikációs eszközökkel, szoftverekkel felszerelt gépei vannak, amelyek a mért és kiértékelt adatok alapján lényegében maguktól (persze a gazda tudtával) odamennek a problémás területre, és a megfelelő szerrel és mennyiséggel lekezelik. A naprakész és nagyon egzakt információkból egy jó agrár szakember örömmel olvassa ki a teendőket. Ehhez azonban kell, hogy a gazdák is tartsák a lépést a nyugaton már jól ismert módszerrel és a technológiai lehetőségekkel, nem elég csupán a megszokásokra hagyatkozni, hiszen ma már a fogyasztói igényekre és a környezetvédelemre is kiemelt hangsúlyt kell fektetni.

Miért szeretjük a precíziós gazdálkodást?

• Nagyon fontos érv, hogy ez a gazdáknak is jó, hiszen jelentős pénzt spórolhatnak azzal, hogy a modern informatikai rendszereknek köszönhetően képesek egy termőterület adottságait, aktuális helyzetét feltérképezni és különféle szempontok szerint kielemezni. Kezdve azzal, hogy szinte szemenként, nyílegyes sorokban szórja ki a gép a vetőmagot, és nem nagyjából vagy rosszabb esetben össze-vissza, de a műtrágyát és a növényvédő szereket sem mindenhova, hanem célirányosan és a helyzetnek megfelelően lehet kihordani. Ezzel kevesebb vetőmagot kell venni, kevesebb műtrágyára és növényvédő szerre van szükség. De még gázolajból is kevesebb fogy, hiszen lehet, hogy az adatok azt jelzik, hogy csak pár négyzetméteres földterületen kell kezelni a táblát, s nem kell az egész földet lekezelni.
• Időt lehet spórolni a tervezésnél, az elemzéseknél, mert a mérőeszközök, programok elvégzik a műveletek jó részét. A jó gazda pedig megérdemli, hogy egy hosszú nap után kipihenje magát.
• Ahol ilyen pontosan felügyelik a földeket, ott nagyobb hozamra, jobb minőségű termésre lehet számítani. Ez nagyobb bevétellel kecsegtet.

• A fogyasztói trendek azt mutatják, hogy a vásárlók egyre tudatosabbak, jó minőségű, egészséges élelmiszerre vágynak. Fontos az élelmiszer-biztonság, előnyben részesítjük azokat a termékeket, amelyek életciklusuk során kevés vegyszerrel találkoztak (vagy nem is találkoztak). A precíziós gazdálkodás során pedig pont azon van a hangsúly, hogy csak ott és csak annyi vegyszert kelljen használni, amely feltétlenül szükséges a jó termés érdekében.
• A fenntartható mezőgazdaság egyik feltörekvő ágáról van szó, ahol a hagyományok és a szakmai ismeretek, tapasztalatok ötvöződnek a kor legmodernebb infokommunikációs eszközeivel és gépeivel. Ezek a mai világban együttműködve lehetnek igazán versenyképesek. Itt komoly eszközök felelnek azért, hogy csak annyira kelljen beavatkozni a termesztésbe, amennyire  mindenképpen szükség van rá.

Van, ahol drónok pásztázzák a földeket, máshol a kombájnok küldik a jelet a teherhordóknak, hogy mikor jöjjenek a sor végére, hogy átvegyék a learatott gabonát, megint máshol a traktorok (szinte) maguktól végzik a munkát a rendszerbe bevitt adatok szerint. Jól felügyelt, modern rendszerről van szó, itt nem fordul elő, hogy egy régi, ósdi permetezőgép kontroll nélkül ömleszti magából a vegyszert vagy a műtrágya csak úgy, megszokás alapján kerül a földbe. 

Költséges, befektetést igénylő termesztési technológia, az biztos, de talán egyre több gazdálkodó számára elérhető cél ez a fajta gazdálkodási mód. Én drukkolok a magyar gazdáknak, hogy lássanak potenciált ebben, és megtalálják a szükséges forrásokat. Mert melyik gazda ne vágyna még több és elégedettebb fogyasztóra, több bevételre, egészséges, minőségi termésre, ráadásul ki ne szeretné példának okáért egy csodaszép John Deere-ből nézni a gabonaföld hullámzását?